Válságos állapotban minden esetben ki kell jelölni egy olyan személyt, aki vállalja a válságkommunikátor szerepét. Tehát azt a személyt, aki vállalja a válsággal kapcsolatos információ továbbítást a cég képviseletében. A felelősségteljes posztra fontos tudni, hogy közel sem mindenki alkalmas és nem biztos, hogy a cégvezetőre esik a választás. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy válságkommunikátor és hogyan lehet eldönteni, ki töltse be a szerepet?
Fontos, hogy a válságot soha nem szabad alábecsülni, a lehető leghamarabb meg kell tenni a szükséges lépéseket és mindig készen kell rá állni. Mivel az első reakció meghatározza a céggel szembeni hozzáállást, ezért jól meg kell választani a kommunikátor személyét.
A válságkommunikátornak első sorban minden információval rendelkeznie kell az adott szituációban. Fontos átfogóan ismernie a válságot kiváltó tényezőket, annak következményeit, az érintett személyeket, a cég profilját és azokat az esetleges szakmai információkat, amelyek befolyásolhatják a válság végkimenetelét. Továbbá azt, hogy a céggel szemben milyen elvárások, igények merülhetnek fel belső és külső körökben.
A válságkommunikátornak megbízhatónak kell lennie, akire a legkeményebb időszakban, bármikor számíthatunk. Válságos helyzetben kimondottan rugalmasnak kell lenni, mindent időben kell kommunikálni.
Szavait elfogulatlanul, racionálisan kell megválogatnia amellett, hogy érzelmei nem befolyásolhatják. Ez az, ami igazán nehézzé teszi ezt a pozíciót és ami megnehezíti az erre alkalmas személy kijelölését. Lényeges azonban, hogy a kommunikátornak bele kell tudnia élnie magát az érintettek helyzetébe, tisztán kell látnia mások szemszögéből is.
Természetesen elengedhetetlen a kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációs készség – együttesen. A meggyőző stílus, a szimpatikus megjelenés, a megfelelő non-verbális kommunikáció használata alapvetően meghatározza a közönségből kiváltott hatást. Tudatosan hatnia kell az érzelmekre anélkül, hogy ellenszenvet váltana ki másokból. A válságkommunikátornak jól kell tudnia megválasztania a kommunikációs csatornát is – hiába a jól összeállított üzenet, ha nem éri el a célközönséget. Jól kell tudni döntenie a szóbeli és az írásbeli tájékoztatás formájáról célközönség szerint.