Mit tehet a cég válság idején?

Mit tehet a cég válság idején?

Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a válság bármikor, bármelyik céggel előfordulhat, viszont fel lehet rá készülni! Ha már bekövetkezett a baj, akkor a legfontosabb, hogy nem szabad tétlenül várni a megoldást, hanem azonnal elő kell állni egy krízistervvel, amely a lehető legrosszabb forgatókönyv alapján készült!

Ehhez a legjobb, ha sorba vesszük azokat a kérdéseket, amelyek a válsággal kapcsolatban felmerülhetnek – legyen az belső vagy külső érdeklődés. Természetesen mindenkit érdekelni fognak a konkrétumok, hogy mi történt, ki a felelős és hogy mit tesz a cég annak érdekében, hogy megoldódjon a probléma. Egyáltalán mi a legrosszabb, ami történhet és ez várhatóan mikor fog bekövetkezni? Tehetünk-e ellene valamit? Válság idején számtalan kérdés felmerülhet, amelyekre minél előbb választ kell találni.

Nem szabad csendben várni! Nem győzzük hangsúlyozni milyen fontos az időzítés! Minél tovább vár a cég a kommunikációval, annál inkább kicsúszik a kezéből az irányítás. Ha ez megtörtént, onnantól félő, hogy azon kapjuk magunkat, szabadon sodródunk az eseményekkel.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az Ügyfelek, Partnerek részéről a legnagyobb figyelem a krízis kezdeténél jelentkezik. Ha kihagyjuk ezt az alkalmat a kommunikációra, könnyen elveszthetjük még a leghűségesebb Partereinket is.

Éppen ezért kiemelten fontos pontosan tájékoztatni őket milyen hatással lesz a krízis az Ő munkájukra, például hozzáférnek-e majd időben az áruhoz/szolgáltatáshoz? Lehetőség szerint törekedni kell a Partnerek megnyugtatására, hiszen könnyedén alternatív megoldások felé fognak fordulni.

Válság idején könnyű pánikba esni, mégis a legfontosabb ilyenkor a nyugodtság, az őszinteség, a felelősségvállalás. A felelősség áthárítása, az igazság elferdítése, a sajtó elöli elbújás mind-mind a visszafordíthatatlan kudarc irányába taszítja a céget. A probléma széleskörű ismertetése után elengedhetetlen szinte azonnal előállni a probléma megoldásának lépéseivel.

Válság idején tudni kell félretenni kicsit az egyéb problémákat, feladatokat és kizárólag a krízissel foglalkozni. Miután elhárult a probléma nem szabad megfeledkezni az utánkövetésről sem – az elemzésekről és a válság utáni széleskörű kommunikációról!


3 dolog, amivel biztosan számolnod kell válság idején

3 dolog, amivel biztosan számolnod kell válság idején

Ahogy már korábbi cikkünkben említettük, krízishelyzet bármikor, bármelyik céggel megeshet, amely azonnali cselekedetet igényel. A probléma ugyanis nem oldódik meg magától, sőt a krízis intenzitása az idő függvényében egyre csak növekszik. Válsághelyzet esetén a cég számos szegmensén belül tapasztalható változás, ami még inkább megnehezíti a cégvezető dolgát. Ezúttal összeszedtük a leggyakrabban előforduló krízishatásokat, melyekre érdemes felkészülni.

Az alkalmazottak bizalmatlanná válnak

Az alkalmazottaknak, független attól, hogy milyen célból követik a vezetőt, stabilitásra van szükségük. Ha veszélyben érzik a vállalat működését, a cégnél betöltött biztos helyüket, az tettre készteti őket. Éppen ezért krízis idején gyakori a tömeges felmondás, amely még nagyobb válságba sodorja a vállalatot. Ami azonban biztos, hogy az alkalmazottak körében számolni kell a stressz, az aggodalom jelenléte, ami rontja többek között a teljesítményt és a csapatkohéziót is.

Ha bekövetkezett a baj, mielőbb időt kell szakítani a belső kommunikációra, amellyel megelőzhetjük a válság e súlyos következményét. Ilyenkor fontos a nyugodt, magabiztos fellépés, a megnyugtató érvek használata és az empatikus magatartás.

A krízis felborítja a megszokott rutint

A válság számos módon befolyásolhatja a napi rutint, például túl sok vagy épp túl kevés munka hárul a beosztottakra. Megragadva a példákat, mindkét esetben a feladatok mielőbbi újracsoportosítására van szükség. A válságkezelés folyamatainak meghatározása szintén megnyugvást jelent az alkalmazottak számára azontúl, hogy iránymutatást jelent részükre.

Nagyobb figyelem hárul a cégre

Krízis idején a cég sokkal nagyobb közösséget tud megszólítani, mint normális körülmények között. Természetesen ennek mértéke függ a válság formájától, de például egy hibásan legyártott termék vagy egy munkahelyi baleset botránya pillanatok alatt vezető hírré válhat a médiában. Ha nem szeretnénk, hogy a média maga töltse ki a homályos hézagokat, mielőbbi kommunikációra van szükség.

De vegyük példaképp a jelenlegi koronavírus okozta krízist. Az emberek sokkal fogékonyabbak a cégek kommunikációjára, nagyobb figyelmet fordítanak például a honlapon, social média felületen feltüntetett hírekre. Mi van azokkal a cégekkel, akik csöndben maradnak jelen helyzetünkben? Az emberek könnyen gondolhatják, hogy megállt a munka, bizonytalanságban pedig inkább egy olyan konkurens felé fordulnak, akitől biztosan hozzájutnak a kívánt termékhez/szolgáltatáshoz.


A sikeres kríziskommunikáció aranyszabályai

A sikeres kríziskommunikáció aranyszabályai

Vezetőségbeli változások, tömeges kilépések, gazdasági buktatók, természeti katasztrófák, rosszindulatú konkurensek, vagy csupán egy alkalmazott rossz szóhasználata a cég képviseletében és máris megvan a baj. Nagyon sok cégvezető figyelmen kívül hagyja, hogy krízishelyzet bármikor, bármelyik vállalatnál előfordulhat és nem szánnak kellő időt a felkészülésre. Pedig krízis idején minden perc, amelyet a cég hallgatással tölt, közelebb sodorja az összeomláshoz.

Aki hallgat, az megszűnt létezni

Bár krízis idején kiemelkedően fontos az időben megkezdett kommunikáció, azonban minden lépést alaposan át kell gondolni. Mindenek előtt össze kell gyűjteni a kialakult helyzethez kapcsolódó összes információt, majd javasolt meghatározni, hogy ki az vagy inkább kik azok, akik a válsághelyzetben képviselni tudják a cég érdekeit. Nem csak a szakértelmet, a jó kommunikációs készséget kell figyelembe venni, kríziskommunikáció idején fontos, hogy a rivaldafénybe megbízható, precíz személyek kerüljenek.

A féligazság is hazugság

Egy cég sem követhet el nagyobb hibát annál, amikor egy válsághelyzetben félretájékoztatja az emberek. Ez nem csak a nyilvános, hanem a belső kommunikációra is egyaránt igaz, hiszen megtöri a bizalmat, a lojalitást az alkalmazottak, a Partnerek részéről.

Hibát követ el az a vállalat is, amelyik ismeretlen forrásból származó, ugyanakkor téves információkat tesz közzé. Éppen ezért krízis idején fokozottan körültekintően kell bánni a hírszerzést illetően.

A karizmatikus fellépés ezúttal is előnyhöz juttat

Nyilvános kommunikáció esetében kiemelkedően fontos a nyugodt, empatikus, tisztelettudó magatartás és a megfelelő szóhasználat. Fontos, hogy beszéd előtt minden lehetséges kérdés alapos körbejárása, hiszen az önbizalmat hamar letöri, ha nem várt kérdést tesznek fel a jelenlévők.

Nem szabad megfeledkezni róla, hogy gondolataink az írásainkban is megmutatkoznak. Még mielőtt nyilvánosság elé tárnád, érdemes több személynek megmutatni és kikérni róla a véleményét.

Ne nyilatkozz más nevében

Cégvezetőként tisztában kell lenni a vállalt folyamataival, hogy a cég területein belül mikor kihez fordulhatsz, az azonban senkitől nem elvárható, hogy mindenhez értsen. Különösen fontos krízis idején, hogy csak azokról a dolgokról beszélj, aminek valóban a szakértője vagy. Ha szükség van rá, jelölj ki szakértőket, akik a témát érintő mélyebb szakmai kérdések megválaszolásához megfelelő tudással rendelkeznek.


A bizalomvesztés minimalizálása válság idején

A bizalomvesztés minimalizálása válság idején

Váláság idején fokozottan nagy figyelmet kell fordítani a hírnév megőrzésére. Miért is olyan fontos ez? Átlagadatok szerint a hírnév felépítésének, megőrzésének és visszaszerzésének nehézségi aránya 10-24 és 66%. Ha az ember végig gondolja, milyen sokat fektetett abba, hogy széles körben megismerjék a cég kínálatát és bizalmat keltsen a fogyasztókban, akkor válik csak igazán fontossá ez a kérdés. Hiszen a jó hírnév visszaállítása ennél legalább hatszor nehezebb és költségesebb feladat. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hírnév újraépítésének ideje átlagosan 3,5 év világszerte.

Ahhoz, hogy a hírnevet meg lehessen őrizni, meg kell találni a gyenge pontjait, amelyeket kezelni kell. Ehhez tudni kell, hogy a hírnévhez a cég minden egyes szegmense hozzájárul – többek között a munkahelyi légkör, a pénzügyi teljesítmény, a társadalmi felelősségvállalás, természetesen a vezető személye és a menedzsment döntései, a cég termékeinek/szolgáltatásainak minősége.

A vezető személye nagy mértékben meghatározza, hogy milyen lesz a krízis végkimenetele. Az etikai és jogi normákat betartásával, a magabiztos, határozott és felelősségteljes irányítással, valamint az empatikus hozzáállással kétszer akkora az esély, hogy a cég súlyosabb károk nélkül lép ki a válságból.

Ahogy már többször említettük, válság idején versenyt futunk az idővel. Mielőbb meg kell határozni a probléma megoldására a konkrét lépéseket – amelyeket nyilvánosság elé kell tárni. Nem szabad húzni a történtek bejelentését annak érdekében, hogy a kész megoldási tervvel együtt lehessen nyilvánossá hozni a hírt, mert félő, hogy valaki más megelőz ebben.

Fontos, hogy krízis idején minden esetben érdemes egyeztetni olyan jogásszal/jogászokkal, akivel a válság kezdetétől a végéig egyeztetni lehet a publikációkról. Javasolt összeszedni azokat az esetleges tényezőket, dokumentációkat is, amelyek a vállalat felelősségteljes eljárását igazolják.

A szükséges lépések meghatározását követően nem szabad megfeledkezni az intézkedések kommunikációjáról sem – rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a megoldás fejleményeiről.