A DM és az akvizíciós levelek kiváló értékesítést támogató eszközök, amelyet mégis sokan alábecsülnek, illetve nem használnak ki megfelelő mértékben. Pedig egy jól beállított levélküldő rendszer, egy megfelelő címlista és egy jó tartalom igazán magas eredményeket hozhat…

A DM levelek tulajdonságai

 A direkt marketing levelek alatt nem csupán a hagyományos hírleveleket értjük, ide soroljuk az elektronikus és a postai úton kézbesített leveleket, a szórólapokat és például a prospektusokat is. Ezúttal főképp a elektronikus levelekről lesz szó.

Címlistához több úton is hozzájuthatsz. A legjobb természetesen az épített címlista, amikor az ügyfél kampányokon keresztül vagy személyesen megadja az engedélyét, hogy hírleveleket küldhess számára. Az így összeállított élő címlista kincset ér, hiszen magasabb a megnyitási és kattintási arány – az ilyen listákra kiküldött levelek nagyobb arányban érik el céljukat.

Címlistát manuálisan is lehet gyűjteni, persze csak óvatosan – kizárólag nyilvános, céges e-mail címek menthetők le büntetlenül, a magánszemélyek adatait reklámcélra felhasználni még akkor sem szabad, ha nyilvánosan elérhetőek.

Illetve ma már viszonylag kis költséggel lehet válásrolni komplett címlistákat, melyeknek természetesen megvan a hátránya: tényleges minősége csupán a vásárlást követően derül ki.

A DM anyagok további előnye, hogy gyorsan, könnyen elkészíthetőek, az eredmények jól mérhetőek.

Hátrányaihoz írható, hogy más értékesítési eszközökhöz képest kicsi a hatékonysága – megfelelő, profi e-mail marketing esetén azonban a hatékonyság nagymértékben növelhető például az alábbi módszerekkel:

  1. Érdemes időt szakítani a paraméterek megfelelően beállítására, hogy a levél ne rögtön a SPAM mappába landoljon.
  2. Javasolt lefuttatni tömeges levélküldés előtt egy SPAM ellenőrzést, ami rámutat a levél esetleges hibáira, hiányosságaira (például olyan szavak használata, amely SPAM gyanús tevékenységet mutat, túl sok nagybetű alkalmazása, nagymértékű képmennyiség, stb.).
  3. Jól meg kell választani a levél kiküldésének időpontját is. Ehhez alaposan ismerni kell a célközönség szokásait, érdemes elemzéseket végezni és logikus következtetéseket levonni. Ügyelni kell arra is, hogy egy nagyobb címlistára történő levélküldés akár órákig is eltarthat, az időpont meghatározásánál ezt is figyelembe kell venni.
  4. Érdemes olyan tárgyat adni a levélnek, ami kíváncsivá teszi a címzettet, ráveszi arra, hogy megnyissa a levelet – hiába a tökéletes belső tartalom, ha a levél azonnal a kukában landol. Nyeremények, tippek, érdekességek… – minél vonzóbb a tárgy mező, annál nagyobb az esély a sikerre! Ugyanígy egy szórólap esetében a fő kulcsszó nagymértékben meghatározza, hogy mi lesz a marketing anyag sorsa – elolvassák vagy a következő szemetesben köt ki.

A DM levelek hátránya az akvizíciós levelekkel szemben, hogy nem lehet őket teljes mértékben személyre szabni, a hatékonyságuk így jóval kisebb mértékű. Emellett a címlista karbantartása igen időigényes lehet, a személyes lekövetés nagyobb adatbázis esetén szinte lehetetlen.

Ezzel szemben az akvizíciós levél egy ténylegesen személyre szabott üzenetet takar!

Természetesen ez sokkal több előzetes munkát jelent, viszont a belefektetett energia megtérül! Akvizíciós levelek esetében sokkal nagyobb a megnyitási arány és jóval több a tényleges vásárlás is.

Az akvizíciós levél rengeteg kutatómunkát jelent – általában megelőzi egy előzetes egyeztetés, egy engedélykérés, hogy küldhető-e az ügyfél számára ajánlat. A levél maga személyes hangvételű, közvetlenebb, testreszabottabb (például ha már telefonon tegeződtetek, akkor írásban is ezt használod, ha tudod, hogy milyen konkrét problémára nyújt megoldást a terméked/szolgáltatásod, akkor a levél e részét jobban kihangsúlyozod). Az eredménye ráadásul egészen pontosan mérhető.

A hátránya természetesen a rengeteg idő, amit egy ilyen típusú levél megkövetel, ahol továbbra is fennáll a kockázat, hogy az érdeklődőből soha nem válik tényleges vásárló.

Kép: Pixabay.com