Rengeteg önéletrajzban szerepel a rugalmasság, a kihívások utáni vágy, a változatos munkakör szeretete. Ennek ellenére nagyon kevés az az alkalmazott, aki valóban szereti a változásokat. Nagyon sok beosztott egész egyszerűen megijed, ha új tevékenységi kört kap, gondolván, ezzel megszűnik a szerepköre. A legtöbb esetben az aggodalom alaptalan és pontosan azt a célt szolgálja, hogy a vezető meg tudja tartani az értékes munkaerőt. Kisebb-nagyobb változtatásokra pedig mindig is szükség volt, van és lesz is – hiszen változások útján lehet továbbfejlődni.
Egy cég erejét, stabilitását nagyban tükrözi, hogy milyen gyorsan tud reagálni és alkalmazkodni a változásokhoz. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy sok cégnél problémát jelent a kivitelezés. Ezúttal három gyakori problémát hoztunk, amelyek rendszerint megfigyelhetőek változtatások idején.
Szabotázs – amikor a motiváció elmarad
Mint ahogy azt már korábban is említettük, nagyon kevés alkalmazott fogadja fenntartások nélkül a változásokat. Féltik a pozíciójukat, a stabilitásukat, a cégnél betöltött szerepüket. Éppen ezért a változásmenedzsment egyik kiemelkedően fontos eleme a megfelelő belső kommunikáció. Meg kell értetni az alkalmazottakkal, hogy miért van szükség átalakítani a megszokott formákat, össze kell gyűjteni, milyen előnyökkel jár a folyamat és főleg azt, hogy ez milyen hatást fog gyakorolni a munkatársakra – tehát a beosztottakat motiválni kell. Ha ez elmarad, könnyen kialakulhat a pánik, szélsőséges esetben pedig akár kudarcba is fulladhat a project az alkalmazottak ellenállása miatt.
Tervezés nélkül próbálnak változtatni
Amikor felmerül egy jó ötlet, általános hiba, hogy az ember azonnal bele akar vágni a megvalósításba, anélkül, hogy időt szánna az igényfelmérésre és a tervezésre. Sokan nem látják szükségességét a tervezésnek – mondván úgyis mindig minden máshogy alakul. Ez egyrészt nem igaz, másrészt a tervek soha nincsenek kőbe vésve, azonban adnak egy iránymutatást, egy mankót, amelyhez vissza-vissza lehet tekinteni, ha project folyamán elbizonytalanodtunk.
Arról nem beszélve, hogy nehéz hivatkozni arra, aminek nincsen sehol sem nyoma. Egy-egy új munkatárs csatlakozása megfelelő dokumentálás nélkül pedig sokkal több energiabefektetéssel valósítható meg.
Túl nagy elvárások, szoros határidők, kevés keretösszeg
Szoros összefüggésben áll a tervezéssel a határidők és a projectre fordított keretek meghatározása. Tervek nélkül csupán becsülni tudjuk, mennyi időt, energiát és pénzt fog felemészteni egy-egy feladat, mígnem a cég azon kapja magát, hogy jócskán túllépte azt, amit megengedhet magának. Fontos tisztában lenni az erőforrásokkal, az alkalmazottak képességeivel és azzal, hogy az új feladat mennyiben befolyásolja a többi project folyamatát.